Legal�bb tizen�t ember meg�l�s�hez elegend� m�rget t�rol az az �jonnan felfedezett barna k�pk�d�kobra, amelyre egy term�szetv�d� csoport p�nteki bejelent�se szerint Keny�ban bukkantak r�.

A t�bb mint k�t �s f�lm�teresre megn�v� h�ll� a maga nem�ben a legnagyobb a vil�gon. Az �jonnan felfedezett k�gy�faj a Naja ashei tudom�nyos nevet kapta, James Ashe herpetol�gus ut�n, aki kenyai Watamuban m�k�d� Bio-Ken k�gy�farm �s kutat�k�zpont alap�t�ja volt. Ashe volt az els�, aki elfogott egy az �tlagosn�l nagyobb k�pk�d�kobr�t m�g 1960-ban, �s el�sz�r felt�telezte, hogy �n�ll� fajr�l van sz�. Ugyanis a barna k�pk�d�kobr�t kor�bban a feketenyak� k�pk�d�kobra (Naja nigricollis) egyik alfaj�nak tartott�k. A mostani v�r �s sz�vettani vizsg�latok sor�n viszont kimutatt�k, hogy k�l�n�ll� fajr�l van sz�.

B�r a Walesi Egyetem �s a zimbabwei Afrikai Biodiverzit�s�rt Alap�tv�ny kutat�i m�r �v elej�n k�zz�tett�k az �j fajjal kapcsolatos kutat�si eredm�nyeiket a Zootaxa nev� szaklapban, a v�gleges �ll�spont kialak�t�s�hoz tov�bbi kutat�k eredm�nyeit is megv�rt�k. Az �j faj „felfedez�s�t” v�g�l egy civil term�szetv�delmi szervezeten a WildlifeDirect-en kereszt�l jelentett�k be.

A k�pk�d�kobr�k hal�los m�rg�ket a m�regfogaik cs�cs�n tal�lhat� apr� ny�l�sokon kereszt�l ak�r 2,5 m�ter t�vols�gra is k�pesek kifecskendezni. A m�rget a fej�k k�t oldal�n l�v� nagy m�regmirigyben t�rolj�k. Ez a fegyver a zs�km�ny elejt�s�re �s v�dekez�sre egyar�nt szolg�l, ugyanis a m�rget els�sorban az ellenf�l szem�be „k�pik”, �s mivel az �tmeneti vaks�got okoz, ezalatt leter�thetik �ldozatukat, vagy elmenek�lhetnek t�mad�juk el�l. Toj�sokkal, gy�kokkal, k�gy�kkal �s madarakkal t�pl�lkoznak.

A k�pk�d�kobr�k nagy sz�mban �lnek Keny�ban, Ugand�ban �s Eti�pi�ban. Richard Leakey, a term�szetv�d� csoport eln�ke, egy k�zlem�nyben "izgalmas felfedez�snek" nevezte az �j faj azonos�t�s�t, ami �rt�kel�se szerint bizony�tja, hogy m�g sok ismeretlen faj l�tezik - de azt is, hogy m�g t�bb pusztul ki �l�hely�nek zsugorod�sa k�vetkezt�ben.