K�zz�tette a NASA a F�ld legmagasabban kialakul� �s egyben legrejt�lyesebb felh�ir�l szerzett �j adatait, melyek szerint egyre f�nyesebbek �s gyakoriabbak lesznek ezek a felh�k. A v�ltoz�s els�sz�m� gyan�s�tottja a glob�lis felmeleged�s.

A gy�ngyh�zf�ny�, vagy �jszakai vil�g�t� felh�k v�kony s�vokk�nt jelennek meg a sz�rk�leti �gbolton, a felsz�nt�l sz�m�tott k�r�lbel�l 80 kilom�teres magass�gban. A NASA AIM (Aeronomy of Ice in the Mesosphere) szond�ja els�k�nt ad igaz�n �tfog� k�pet a jelens�gr�l, ami a megfigyel�sek szerint folyamatosan n�vekszik mind gyakoris�g�t, mind kiterjed�s�t tekintve. A felh�k rendk�v�l gyorsan, szinte �r�r�l �r�ra v�ltoznak.

"A felh�k id�vel egyre f�nyesebbek lesznek, egyre gyakrabban �s egyre alacsonyabb magass�gokban t�nnek fel" - foglalta �ssze tapasztalatait a BBC-nek James Russell, a virginiai Hampton Egyetem kutat�ja, az AIM k�ldet�s f�fel�gyel�je. "Ezek olyan dolgok, amiket m�g nem �rt�nk, viszont mindegyik�k egy glob�lis v�ltoz�ssal val� kapcsolatot sejtet. �ppen ez�rt meg kell tudnunk milyen v�ltoz�sr�l van sz�, �s mit jelent ez a l�gk�r sz�m�ra."

Az 195 kilogrammos AIM szonda id�n �prilisban �llt p�ly�ra 600 kilom�teres magass�gban, ahonnan t�k�letes r�l�t�sa van a sz�ban forg� felh�kre. Amit tudunk r�luk, hogy kialakul�suk a ny�ri h�napokban, nagy magass�gokban zajlik rendk�v�l hideg, -160 Celsius-fokos, sz�raz �s alacsony l�gnyom�s� k�rnyezetben. Az AIM h�rom m�szere teljesen �j szemsz�gb�l mutatja be a felh�ket. Eddig m�g soha nem siker�lt olyan k�pet kapni a teljes sarkvid�kr�l, ami seg�ts�g�vel napi szinten figyelhet� meg ez a jelens�g. "Ez m�r �nmag�ban is hatalmas el�rel�p�s - j�l l�that� mennyire v�ltoz�konyak a k�pz�dm�nyek" - tette hozz� dr. Russell.

Az AIM felv�teleib�l egy�rtelm�en kit�nik, hogy a felh�k kialakul�si helyei �tnapos peri�dusban forognak a sarkvid�k felett. Ez a forg�s a h�m�rs�kleti adatokb�l is visszak�sz�n. "A dolog �rdekess�ge, hogy a h�m�rs�kletv�ltoz�s nagys�grendileg mind�ssze 3 Celsius-fok, azaz egy nagyon kicsi h�m�rs�kletbeli v�ltoz�s is dr�mai hat�ssal van a felh�k viselked�s�re" - mondta dr. Scott Bailey, az AIM helyettes fel�gyel�je, a Virginia Egyetem munkat�rsa. Az AIM adataib�l az is kider�l, hogy a felh�k sokkal f�nyesebbek, mint azt kor�bban felt�telezt�k, de emellett a szonda p�ld�tlan megfigyel�sekkel is szolg�lt a felh�k el�fut�rair�l, a mind�ssze 5-8 nanom�teres j�gkrist�lyokr�l.

Az AIM m�g egy meglep� inform�ci�val szolg�lt: olyan szerkezeteket figyelt meg, melyeket kor�bban kiz�r�lag a "hagyom�nyos", n�h�ny kilom�teres magass�gokban kialakul� felh�knek tulajdon�tottak. A kutat�k szerint ezek a jegyek az alulr�l �rkez� nyom�shull�mok eredm�nyek�nt alakulnak ki �s bomlanak fel. "A felh�kben gy�r�k figyelhet�k meg, melyek viszonylag gyakran t�nnek fel. Rendk�v�l gyorsan v�ltogatj�k egym�st, egy-egy gy�r� n�h�ny perc alatt t�nik el, mik�zben sz�mos p�ld�ny �tm�r�je 500-600 kilom�ter k�r�l mozog" - magyar�zta Gary Thomas professzor az AIM adatait feldolgoz� csoport vezet�je.

A gy�ngyh�zf�ny� felh�knek hidegre, v�zp�r�ra �s apr� porr�szecsk�k jelenl�t�re van sz�ks�g�k - ut�bbiban a v�z �sszes�r�s�dhet �s a nagy hidegben j�gkrist�lyokat alkothat. Valaminek azonban meg kellett v�ltoznia a fenti receptben, ami miatt az elm�lt �vekben megv�ltozott a felh�k viselked�se. Az AIM k�ldet�sen dolgoz�k biztosak abban, hogy szond�juk k�zelebb visz majd a folyamatok �s a f�bb t�nyez�k megismer�s�hez.