Egy sv�jci kutat�s szerint holdunk 30 milli� �vvel fiatalabb, mint azt b�rki gondolta volna, �s sokkal ink�bb egy kiszakadt F�ld-darab, mintsem a kialakul�s�t el�seg�t� objektum maradv�nyaib�l �ssze�llt halmaz.

A kialakul�s az elm�letek szerint 30 milli� �vvel a Naprendszer anyagainak �sszes�r�s�d�se ut�n k�vetkezett be. Ekkor m�g magma�ce�n uralkodott a F�ld�n, bebor�tva az eg�sz bolyg�t. Ez az �llapot tette lehet�v� a vas �s m�s f�mek les�llyed�s�t a bolyg� k�z�ppontj�ba, l�trehozva bolyg�nk magj�t. Ugyanekkor �llt �ssze a Hold egy olvadt t�rmel�kkorongb�l, ami a F�ldb�l �s egy Mars m�ret� "g�zol�b�l" l�k�d�tt ki, tartja az �ltal�nosan elfogadott elm�let.

Egy �j kutat�s azonban azt sugallja, hogy a t�rt�net nem ilyen egyszer�. A Sv�jci Sz�vets�gi M�szaki Int�zet k�vetkeztet�se a holdk�zetben tal�lhat� wolfram f�m egy izot�pj�nak elemz�sein alapul. A wolfram-182 izot�p k�t m�sik elem, a 9 milli� �v felez�si idej� hafnium-182 �s a tant�l-182 boml�s�nak eredm�nye. A tant�l-182 azonban nem eredeti �sszetev�je a Holdnak, csup�n a kozmikus sug�rz�s �s a holdfelsz�n k�z�tt l�trej�v� k�lcs�nhat�s eredm�nye. A Hold kor�nak kor�bbi becsl�sei olyan wolfram m�r�seken alapulnak, melyek nem sz�m�tott�k le a tant�l boml�s�nak hat�sait. "Rendk�v�l fontos az �sszes kozmikus sug�rz�sb�l sz�rmaz� wolfram-182 elt�vol�t�sa, m�sk�l�nben a kapott �rt�k magasabb lesz a val�sn�l" - magyar�zta a kutat�st vezet� Mathieu Touboul a New Scientistnek.


Amikor a sv�jciak sz�m�t�sba vett�k a tant�lt, r�j�ttek hogy a m�retes �tk�z�snek legal�bb 50 milli� �vvel a Naprendszer kialakul�s�nak kezdete ut�n kellett bek�vetkeznie. Azt is kik�vetkeztett�k, hogy a Hold form�l�d�sa az ezt k�vet� 10 milli� �v alatt zajlott le, nagyj�b�l 30 milli� �vvel k�s�bb, mint azt eddig felt�telezt�k. A becsap�d�s korrig�lt id�z�t�se mag�ban foglalja, hogy a f�ldszer� bolyg�knak, mint a F�ld �s a Mars, tov�bb tartott a bolyg�kezdem�nyekkel t�rt�n� �tk�z�sekb�l val� fel�p�l�s, mint kor�bban gondolt�k.

"A Hold kora egyben a F�ld kora is, mivel a Holdat kialak�t� �tk�z�s volt az utols� nagy esem�ny a F�ld kialakul�s�ban" - �ll�tja Touboul, amivel Alan Brandon, a NASA Johnson �rk�zpontj�nak tud�sa is egyet�rt. "Ez azt jelentheti, hogy a F�ldnek �s a Marsnak legal�bb 50 milli�, de ink�bb t�bb sz�zmilli� �v kellett, hogy el�rj�k v�gleges t�meg�ket".

A kutat�k azt is felfedt�k, hogy a Hold �sszet�tele megegyez�nek t�nik a F�ld szikl�s k�peny�nek �sszet�tel�vel. Touboul szerint az anyag, amib�l a Hold v�g�l kialakult, egy magmakorong volt, ami egy k�z�s l�gk�rrel k�t�d�tt a F�ldh�z. A F�ldb�l �s a form�l�d� Holdb�l sz�rmaz� anyag kicser�l�dhetett a k�z�s f�mp�ra-l�gk�r�n kereszt�l, majd id�vel, amikor a k�t vil�g �ssze�llt, elt�volodtak egym�st�l. A leg�jabb szimul�ci�k szerint v�gbemehet egy ilyen folyamat, �sszegzett tanulm�ny�ban Touboul. Ebb�l az k�vetkezik, hogy a Hold nagy r�sze bolyg�nkb�l sz�rmazik, emelte ki Brandon.

Ez ellentmond t�bb sz�m�t�g�pes modellnek, melyek azt mutatj�k, hogy a Hold minimum 80%-a a Mars m�ret� vil�gb�l sz�rmazik, ami �sszet�tel�t tekintve elvileg k�l�nb�z�tt a F�ldt�l. "Szerintem a Holdat l�trehoz� �tk�z�smodelleket �jra kell alkotni, hogy magyar�zatot kapjunk a F�ld �s a Hold �sszet�telbeli hasonl�s�g�ra" - v�lekedett Brandon.