Rbukkantak az eddigi legfiatalabb bolygra
2008.01.04. 11:06
Elszr sikerlt megfigyelni egy bolyg kialakulst egy fiatal csillagot vez por- s gzfelhbl – szmol be a Nature tudomnyos folyirat legfrissebb szma.
A Jupiternl, a Naprendszer legnagyobb bolygjnl tzszerte nagyobb tmeg bolygt a nmetorszgi Heidelbergben mkd Max Planck csillagvizsgl egyik kutatcsoportja fedezte fel. A bolyg 3,56 naponknt kerli meg a csillagt, a TW Hydrae elnevezs fiatal gitestet, amely krl 0,04 csillagszati egysg tvolsgban mozog - ez a Nap s a Fld kztti tvolsg huszontd rsze. A csillag a Hydra csillagkpben, a Fldtl 180 fnyvre tallhat.
A felfedezs klnlegessge, hogy az exobolyg becslt kora csupn 8-10 milli v. sszehasonltskppen: a Fld becslt kora 4,5 millird v, mg a Nap krlbell 100 milli vvel idsebb. A csillagszok eddig egyetlen napszer csillag krl kering, 100 milli vnl fiatalabb bolygt sem ismertek.
A kutatk a csillag ltal kibocstott fny mrse alapjn szmtottk ki a bolyg plyjt. A felfedezs azt bizonytja, hogy a bolygk kialakulhatnak tzmilli v alatt is, mg azeltt, hogy a csillagkpzdsbl visszamaradt „felesleges” anyagot, a csillagot vez por- s gzkorongot feloszlatn a napszl s a sugrzs - lltjk a felfedezsrl beszmol rsban a heidelbergi csillagszok.
Ma mr elfogadott, hogy a bolygk a fiatal csillagokat vez por- s gzkorongban alakulnak ki, de a folyamat rszleteit rejtly vezi. Johny Setiawan s tudstrsai szerint a mikromter (a millimter ezredrsze) nagysg porszemek nvekedse az tkzsek kvetkeztben vezet a "bolygembrik" kialakulsra, ez a legvalsznbb mechanizmus.
Ahogy nnek, ezek a bolygmagok elg nagy tmegre tesznek szert ahhoz, hogy visszatartsk a csillag krl lebeg gz egy rszt - vlekednek a tudsok, azonban azt sem tartjk kizrtnak, hogy az risbolygk kzvetlenl alakulnak ki a csillagok korongjnak nehzkedsi instabilitsai kvetkeztben.
Jelenleg 270 bolyg ismeretes a vilgegyetemben. A Naprendszeren kvli els exobolygt 1995-ben fedeztk fel.
|