Nagyon sz�pen k�sz�n�m nektek, hogy l�togatj�tok az oldalt �s v�rlak titeket vissza sok szeretettel! Valamint v�rom az �tleteiteket az oldal tartalomb�v�t�s�hez

 Figyelem!!! T�bb weboldal is hirdeti, hogy bel�phetsz hozz� sms-regisztr�ci�s k�d ig�nyl�s ut�n, amivel nem is lenne gond, de 60 Ft+�fa, 120 Ft+�fa stb �sszegeket t�ntetnek fel ami nem val�s!!!! Minden esetben �rdekl�dj a szolg�ltat�dn�l a 06-90-es sz�m alapj�n meg tudj�k mondani,hogy mi az elk�ldend� sms- val�s d�jja mert ak�r 2000 Ft-is lehet!

Felker�lt a honlapl�togat�si szab�lyzat ami mindenkire n�zve k�telez� �s k�vetend�!

Egy napon, egy fiatal meg�llt egy nagyv�ros k�zpontj�ban �s mondogatni kezdte a j�r�kel�knek, hogy neki van a legszebb sz�ve a vil�gon. Nemsok�ra nagy t�meg gy�lekezett k�r�l�tte �s mindenki az o csod�latos sz�v�t b�multa. Semmi hib�ja nem volt az o sz�v�nek. Egy karcol�s, egy seb, egy reped�s, semmi. Mindenki �gy tal�lta, t�nyleg ez a legcsod�latosabb sz�v, amit valaha is l�tott... Az ifj� nagyon b�szke volt a t�k�letes sz�v�re �s tov�bbra is dics�rgette �nmag�t.

Egyszer csak a sokadalom k�z�l egy �reg k�zeledett. Csendes hang�, mintha csak �nmag�hoz besz�lne:

- �s m�gis, az O sz�v�nek a t�k�letess�ge nem hasonl�that� az �n sz�vem sz�ps�g�hez...

Az �sszegy�lt t�meg kezdte az �reget figyelni, �s az o sz�v�t. Az ifj� is k�v�ncsi lett, ki mer�szeli ezt tenni, �ssze akarta hasonl�tani a k�t sz�vet.
Egy er�s sz�vet l�tott, melynek dobban�sai messzire halladszodtak. De tele volt sebekkel, helyenk�nt a hi�nyz� darabokat m�sokkal helyettes�tett�k, amelyek nem illettek oda t�k�letesen, helyenk�nt meg nem is p�tolt�k, csak a f�j� seb l�tszott.

- Hogy mondhatja, hogy neki van a legszebb a sz�ve? -suttogt�k az elk�pedt emberek.

A fiatal, miut�n figyelmesen szem�gyre vette az �reg sz�v�t, a szem�be n�zett �s nevetve megsz�lalt:

  - Azt hiszem, viccelsz, �reg. N�zd az �n sz�vemet - ez t�k�letes! A te sz�ved tele van hegekkel, sebekkel- csak k�nny �s f�jdalom.

- Igen, sz�lt az �reg. A te sz�ved t�k�letes, de soha nem cser�ln�m el az �n sz�vemet a te sz�veddel.
L�tod... minden seb a sz�vemen egy embert jelent, valakit, akit megaj�nd�koztam a szeretetemmel - kiszak�tok egy darabot �s a mellettem �l� embernek adom, aki n�ha viszonz�sul ad egy darabk�t az o sz�v�b�l. Mivel ezeket a darabokat nem lehet millim�terrel m�rni, ilyen szab�lytalan lesz, de ezeket nagyon becs�l�m, mert arra a szeretetre eml�keztet, amit megosztottunk egym�ssal.
N�ha csak �n aj�nd�koztam darabokat a sz�vemb�l, semmit nem kaptam cser�be, m�g egy darabk�t sem a sz�v�kb�l. Ezek a ny�lt sebek, az �regek... hogy szeresd a k�r�l�tted �l�ket, mindig egy bizonyos kock�zatot felt�telez. B�r v�rz� sebeket l�tsz, amelyek m�g f�jnak, m�gis... azokra az emberekre eml�keztetnek, akiket �gy is szeretek, �s tal�n egyszer visszat�rnek, hogy az �res helyeket megt�lts�k a sz�v�k szeretet�vel.
�rted most, kedves fiam, mi az �n sz�vemnek az igazi sz�ps�ge?- fejezte be az �reg csendes hangon, meleg mosollyal.

A fiatal, k�nnyez� arccal, b�tortalanul odal�pett az �reghez, kiszak�tott egy darabot az o t�k�letes sz�v�b�l �s reszket� kezekkel az �reg fel� ny�jtotta. Az �reg elfogadta �s a sz�v�be rejtette, majd o is kiszak�tott egy darabot az o csupa gy�trelem sz�v�b�l �s a fiatalnak adta. Igaz, hogy nem illett oda t�k�letesen, de �gy is sz�p volt.
A fiatal b�multa a sz�v�t, amelyre m�r nem lehetett azt mondani, hogy t�k�letes, de szebb volt, mint valaha. Mert a valaha t�k�letes sz�ve most az �reg sz�v�nek a szeretet�t�l dobogott. Egym�sra mosolyogtak, �s egy�tt indultak �tjukra.

Mennyire szomor� �p sz�vvel bandukolni az �let �tjain. "T�k�letes" sz�vvel, amelyb�l hi�nyzik a sz�ps�g...

Egy l�ny megk�rdezte a pasij�t, hogy csinos-e? A fiu azt mondta nem. A l�ny megk�rdezte, hogy szeretne-e vele �r�kk� lenni? A fiu azt mondta nem. Megk�rdezte, ha � elmenne, akkor s�rna? A fiu azt v�laszolta hogy nem. Eleget hallott, ez�rt elment k�nnyek csorogtak le az arc�n, de hirtelen a fiu elkapta a l�nyt �s azt mondta: Te nem vagy csinos, gy�ny�r� vagy! Nem szeretn�k veled lenni �r�kk�, hanem veled AKAROK lenni �r�kk�! Ha elmenn�l, nem s�rn�k, hanem meghaln�k!

“Az apr� k�r�sz mind�ssze egyetlen napig �l. Egyetlen napig… M�gsem sajn�ljuk �rte, hiszen ezen a napon csak annak �l, amit szeret. Sz�rnyra kap, a sz�lre b�zza mag�t, j�tszik, �lvezi r�pke �lete minden pillanat�t. �gy �l, mintha nem lenne m�s nap, hiszen sz�m�ra nincs m�s nap. Tal�n tanulhatn�nk t�le… K�pzeld csak el, ha �gy �ln�nk minden nap, ahogy � �li egyetlen napj�t… Micsoda �let lenne…”

Csak akkor j�v�nk r�, hogy valaki milyen fontos volt nek�nk, mikor elvesz�tett�k.
A sz�vben olyan er� lakik, ami csod�latosabb �s sz�rny�s�gesebb a hal�ln�l,
az emberi �rtelemn�l, a term�szet er�in�l, s titokzatosabb minden m�s rejt�lyn�l �s miszt�riumn�l.
Szerelm�nket nem mindig viszonozza az, aki a l�ngot felgy�jtotta benn�nk.
A szeretet azonban, ha �nzetlen �s igaz, mindig visszat�kr�zi a val�di �nt.
A boldogs�g csak ilyen. Mindig valami rendk�v�li szenved�s t�v�ben terem meg �s �ppoly rendk�v�li, mint az a szenved�s, amely hirtelen elm�lik. De nem tart sok�ig, mert megszokjuk. Csak �tmenet, k�zj�t�k. Tal�n nem is egy�b, mint a szenved�s hi�nya. Neh�z dolog, hogy ne szeress, de neh�z az is, hogyha szeretsz. Ez az �let ak�r lelkesed�nk �rte, ak�r nem. N�ha �n sem ismerem be �nmagamnak de az �letet gyakran ki�br�nd�t�nak, f�raszt�nak, unalmasnak, �s k�ny�rtelennek tal�lom. Ez az �let, mi nek�nk adatott..., de csak rajtunk m�lik mihez is kezd�nk vele!